2019. április 7., vasárnap

Testőr

 – Miért kell neked is itt lenned a randimon? Igazán lekophatnál rólam néha…
 – És ha a lány egy bérgyilkos, akkor baszhatod.
 – Ne káromkodj már, Ui! Undorító…
 Mirai lassan fél órája kérlelte a testőrét, hogy hagyja egyedül a kávézóban, hiszen egyrészt igencsak feltűnő volt az ingbe bújtatott férfi jelenléte, másrészt pedig az Istenekre is, Mirai épp randin volt. Mármint, lett volna, ha végre befut a lány, akit az egyetemen hívott el abban a röpke fél percben, amíg Ui vécére ment. Bár ezt a jelenetet is egy hosszas vita előzte meg arról, hogy Mirai márpedig nem fog csak ezért elmenni Uival a mosdóba, szeretne legalább fél percnyi függetlenséget, az egyetemen pedig senki sem rabolja őt el váltságdíjért. Igaza lett, és Ui összeráncolt homloka láthatólag kisimult, amikor épségben találta a kis védencét a fikusz cserepe mellett ott, ahol hagyta.
 Mirai idegesen dobolt a frissen manikűrözött körmeivel az asztalon. Akiko késett. Sőt, mi több, már egy órája meg kellett volna érkeznie. Az alsó ajkába harapva tűnődött tovább. Vajon mi lehetett a lánnyal? Telefonszámot nem cseréltek, arra nem volt idő, így megkérdezni sem tudta, mégis mi lelte. Lehet, csak meggondolta magát, vagy látta az ablakból a testőrt. Pedig külön szólt Uiról. Vetett egy szúrós pillantást a testőrre, ám láthatólag a férfit ez nem igazán hatotta meg.
 – Menjünk haza! – morogta végül Mirai, és meg sem várva a másik válaszát, felpattant az asztaltól. Lehajtott fejjel indult meg kifelé, fittyet hányva arra, vajon Ui követi-e. Úgyis tudta a választ. Mindig tudta. Sosem lehetett őt egyedül hagyni.
 Odakint aztán beültek az elsötétített üvegű terepjáróba. Ui a vezetőülésre, míg Mirai melléje, ismét az ajkát harapdálva.
 – Hé, öcskös – fogta meg Mirai állát a testőrje, kényszerítve arra, hogy a szemébe nézzen. – Ez csak egy csaj volt, oké? Ők nem fogják fel, milyen értékes vagy, mármint, jó, ne nyársalj fel a szemeiddel, nem a vagyonotokra gondoltam. Hanem arra, ami odabent van – érintette meg lágyan Mirai mellkasát.
 – Nyálas vagy – röhögte el magát a fiú, arcán piros foltok jelentek meg az iménti közelségük hatására.
 – Mirai.
 – Hm?
 – Nézz ide!
 Csókolóztak. Ui nyelve lágyan tapogatta körbe Mirai száját, aki először a férfi mellkasát püfölve próbálta magától eltolni a testőrét, ám végül semmire nem ment vele. Meg amúgy is. Ui túlságosan jól csókolt. Mirai lustán karolta át a férfi nyakát. A lányok baszhatták.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése