Páratlan Páros Extra - Mint a faék

 Hayato boldog volt. Persze, hiszen az élete nem egész huszonnégy órával ezelőtt még teljesen kilátástalannak tűnt, most azonban végre amellett lehetett, akit teljes szívéből szeretett. Bár sosem rajongott a nyálfürdős, végletekig romantikus kapcsolatokért, a sajátjával mégis kivételt tett, ugyanis nála boldogabb ember aligha létezhetett a földön, amikor meN-meN ébredéskor egy csókkal köszöntötte. Az énekesnek egyszerűen muszáj volt vigyorognia, ahogy elgémberedett tagokkal kikászálódott az ágyból, hogy aztán a vidám arckifejezést egy szúrósabb vegye át, és lekeverjen egyet párjának. Mert, azért mégsem illik őt ilyen nyíltan megbámulni, meztelenség ide vagy oda.

 Ezek után nem csoda, ha nemes egyszerűséggel meN arcába vágta a fürdőszobaajtót, amikor a férfi követni akarta őt. Kicsit úgy érezte magát, mint egy házsártos feleség, de aztán el is hessegette a gondolatot. Az utóbbi napokban így is elég női hasonlatot hozott fel önmagával szemben, amelyektől férfiúi büszkesége igencsak megcsappant.

 Kevesebb kamaszlányos jelenetrendezés, Hayato-shi – mondta mindig magának, azonban később mindig rájött, hogy hiába. Egyszerűen felesleges volt az egész, hiszen meN-meN számára olyan volt, mint egy nyitott könyv. Ennek ellenére is imádta a kapcsolatát, mivel – bár ezt nehezen ismerte be magának – fülig szerelmes volt a basszusgitárosba. Az már más kérdés, hogy tegnapig egyikük sem tudott a másik érzéseiről.

 A fürdőszoba itt is olyan volt, mint az egyágyas kis lyukában, azonban talán, mintha egy fél négyzetméterrel nagyobbnak tűnt volna. Mindenesetre, nem sokáig mérte fel a terepet, hanem egyből ledobta a ruháit a lehajtott vécéfedőre, majd bepattant a zuhany alá. A meleg vízsugár kellemesen bizsergette a bőrét, aztán amikor a tusfürdőjére nézett, nem bírta elfojtani apró kuncogását. Az epres tusfürdő büszkén feszített meN-meN tengeri ásványos csodája mellett. Gyorsan lemosta magát, aztán kipattant a zuhany alól, és magára kapta a ruháit.

 Amikor Hayato kilépett a fürdőből, meN-meN egy csók kíséretében váltotta őt, ő pedig, miután az ajtó bezáródott a basszusgitáros mögött, ledobta magát az ágyra. Arra az ágyra, amelyik még mindig árasztotta magából az izzadság- és meN illatát. Elmosolyodott, tekintete a másik, bevetett ágyra vándorolt, amelyhez hozzá sem értek. Kellemesen befészkelte magát, majd lehunyta a szemét.

 meN ébresztette fel egy lágy, gerincet bizsergető csókkal, amelyre még félig öntudatlanul úgy reagált, hogy magára rántotta a férfit, aki csak nevetve elszakította egymástól az ajkaikat.  Hayato mérgesen bokszolta vállba a basszusgitárost, amiért lőttek a romantikus pillanatnak.

 – Mennünk kéne reggelizni – adott gyors magyarázatot meN, miközben feltápászkodott az énekesről, majd kezét nyújtva talpra segítette őt. Hayato bosszúsan karolta át a férfit, fejét a mellkasába fúrta, arcán csalódott grimasz.

 – Muszáj? – nyafogta. – Chamu úgyis rajtunk fog rugózni. Hogy vajon mit csináltunk idebent éjszaka.

 meN csókot lehelt a vörös tincsekre, hatalmas tenyere Hayato apró keze köré fonódott.

 – Ne aggódj, szerintem pontosan tisztában van vele. Nem olyan vastagok ezek a falak, te meg nem voltál valami csendes – magyarázta a basszusgitáros, mire Hayato kitépte magát az öleléséből, és villámot szóró szemekkel bokszolt a mellkasába. Már megint itt volt. A zsémbes háziasszony, meg a sértett kamaszlány úgy döntöttek, ott szólnak bele az életébe, ahol épp kedvük tartja.

 – Menjünk – ragadta meg végül meN csuklóját, és kivonszolta őt a hotelszobából. Azonban, amit odakint látott, ösztönös megtorpanásra késztette, így a férfi halkan morgolódva szaladt bele a hátába. Viszont Hayato egyszerűen képtelen volt megmozdulni, a látvány teljesen megbénította, az álla pedig valahol a bokája környékén kirándulhatott.

 Kana és Yume? – villant fel a hitetlen kérdés a gondolatai közepette, ahogy a két férfit nézte. Az alacsony, szöszke gitárost a másik a hotelszobájuk ajtajának szegezte, és úgy falták egymás ajkait, mintha máshogy képtelenek lennének életben maradni. Hayato még sosem látta ilyen hevesnek Yumét, ahogy Kana ostromát fogadta, a folyosón a két férfi zihálásán kívül csak meN elakadó lélegzetét hallotta.

 Hayato pontosan tudta, mikor ébredt rá a páros, hogy észrevették őket. Yume addig lehunyt szemei először résnyire nyíltak, úgy tűnt, hogy a kis gitáros látása teljesen elhomályosodott az élvezettől. Azonban a barna szempár rekordsebességgel nyílt a kétszeresére, amikor Yume szembesült az őket bámuló Hayatoval és meN-meN-nel.

 Az énekes egy pillanatra elgondolkozott, hogy látta-e már a kicsit ilyen zavarban, ahogy rekordsebességgel elvált Kana ajkaitól, azonban a válasz nemleges volt. Yume kipirultan, levegőért kapkodva bámult rájuk, míg Kana összefont karral, már-már szórakozott arckifejezéssel bámulta őket. Hayatonak ekkor jutott eszébe becsukni a száját, és a biztonság kedvéért gyomorba könyökölni meN-t. A basszusgitáros sziszegve engedett fel, akárcsak a leeresztő gumilabda.

 – Ez nem volt semmi – jegyezte meg Hayato, ajkaira bizonytalan mosoly kúszott. Fogalma sem volt, mit kéne mondania ilyen helyzetben, így végül az először eszébe jutó szavakat engedte előbukkanni. Ám úgy tűnt, helyesen cselekedett, ugyanis Yume egyből a nyakába ugrott, miközben összevissza hadovált.

 – Jaj, Hayato-shi, azt hittem, utálni fogsz, amiért nem mondtam el, de olyan hirtelen történt, meg nem akartalak vele fárasztani, és tökre féltem, hogy mérges lennél. Pedig Kana már rég el szerette volna nektek mondani, csak miattam halasztottuk. Ugye nem haragszol?

 Az énekes nem tudta, hogyan reagáljon a végtelennek tetsző szóáradatra, ám amikor látta a szeme sarkából az éppen lepacsizó meN-t és Kanát, már tudta, mit kell tennie.

 – Most komoly? – bukott elő belőle, mire Yume megfordult, és csalódott pillantást vetett a párjára.

 – Ti ketten – mutatott komoly képpel a gitárosra és a basszerosra –, rémesen egyszerűek vagytok.

 A két férfi értetlenül pillantott egymásra, így Hayato nem bírta megállni, hogy ne tegyen hozzá valamit Yume kijelentéséhez.

 – Mint a faék.